Elvis! Elvis!

Nehéz a kisfiúnak, akit anyja ELVIS-ről nevezett el, leánykora énekesbálványáról. Mert a mama azt szeretné, ha fiából is énekes lenne, ha a haja is úgy állna, mint a nagy példaképé, egyáltalán, ha soha semmi gond és baj nem volna vele. Elvis azonban nem ELVIS akar lenni, hanem önmaga, nem rendmániás, hisztérikus mamája elvei szerint szeretne élni, hanem megérteni a világot és a maga helyét, szerepét benne. Mindez igazán nehéz küzdelmébe kerül, épp abban a sorsdöntő évben, amikor először iskolába megy. Még szerencse, hogy az iskolában megértő kis barátnőre talál a kis Annarózában.